Újra Saigonban.
Kezdem az elejéről... Már régóta arra készült anyukám, hogy elviszi az unokáit Nha Trang-ba, az ott lévő sok szigetecske közül az egyiken fekvő Vinpearl Hotelbe (a Hon Tre szigeten fekszik) ami egy 5 csillagos szálloda, és maga a tökéletes kikapcsolódás. Baromi nagy, sosem volt probléma a helyfoglalással, általában 1 héttel korábban lefoglalták és mentek. Na most itt a múlt heti internet mizéria miatt kicsit késve fogtunk hozzá a dolgokhoz, és jött a hír, mint a pofon, hogy nincs hely, a vinpearl dugig van... Több úton próbáltuk, hogy hátha, már mindegy volt a szoba mérete, fajtája, csak oda mehessünk, visszapattantunk. Na akkor ajánlották nekünk a múltkori bejegyzésben említett Hon Tam Resort-ot (a Hon Tam szigeten).
Elmentünk, gyönyörű hely, gyönyörű kis bungalók, baromi nagy csönd, első ránézésre maga a paradicsom...de...1 napot bírtunk ott...Az ok nagyon egyszerű, mi befizettünk egy összeget, amelyért cserébe az ígért 5 csillagos ellátást vártuk...és, hogy mi a trópusokon egy alapvető elvárás egy szállodától? Na igen a jól működő légkondi...mert az amelyik zümmög a szoba sarkában de nem hűti le a szobát csak idegesít, nem elég...emellett elég alapvetőnek tűnik egy jól működő zuhany...az a zuhany amelyiknek orrán-száján folyik a víz, csak a zuhanyrózsából csordogál, megint csak nem számít jónak, hiába próbálta a karbantartó srác elmésen megmondani, hogy de hát van víz, miért mondjuk, hogy nem jó....emellett csak a wc-ben lévő telefon működött, a gekko odacsinált a kiságyba (ezt azért nem rójuk fel a szállodának, de nem is segített a hangulatunkon), a medencében meleg volt a víz (esküszöm fűtötték, olyan pisi meleg volt) ellenben a tengerpart elég köves volt, bár kristálytiszta, csak gyerekekkel fürdésre nem túl alkalmas (pláne olyan gyermeknek, aki természeténél fogva a nyílt vízzel amúgy sincs kibékülve - Kristóf), a reggeli meglehetősen szegényes volt, vacsora nem járt a szobához, de mivel ezen a szigeten csak ez a hotel volt, elég szűken válogathattunk az éttermek közül és viszonylag drága is volt, ami nem túl nagyvonalú dolog... Ellenben békánk volt rögtön a félig nyitott fürdőszobában :)
Ezzel együtt az ötlet jó, és kialakulhat a hely, csak nagyon át kell gondolni a koncepciót... pár kép az ottani tartózkodásról
A bungalónk erkélyéről készült:
Motorcsónakból:
Énekelt a csónakban...nem félt ám :) :
A szoba:
A fürdőszoba:
Az út:
Ezeken az utakon villanyautók jártak, kb. olyanok mint amiket a golfozásnál használnak. Kristóf oda volt ezekért. Amikor pakoltunk össze induláskor akkor ő kint várakozott...történt valami, de, hogy pontosan mi azt sosem fogjuk megtudni, mert a sofőrök sem mondtak semmi konkrétumot, de lássuk Kristóf magyarázatát:
A kisfiú a pocakomban (ez már rosszul kezdődik :) ) megnyomta a pedált és az autó elindult hátrafelé és pufffff nekiment a fának (????)....
Na mindegy, külsérelmi nyom nem volt, szólni nem szóltak, a fiam fantáziájába pedig simán belefér :)
Pár kép még :
Estére kidőlt :) :
Saci bezzeg elemében volt :)
Este azért ment a hancúr :)
Majd bújtak egy sort alvás előtt :) :
Másnap aztán reggel - részben apukám buzdítására - átmentünk a Vinpearl-höz megérdeklődni, hogy nincs-e esetleg szabad szoba, és visszakérdeztek, hogy Oceanview vagy Hillview-t szeretnénk-e??? köpni-nyelni nem tudtunk hirtelen...eszméletlen ez az ország, nem lehet kitanulni :) úgyhogy kértünk egy tengerrenézőt azon nyomban :). Vissza mentünk a Hon Tam-ba, beírtunk a panaszkönyvbe, kijelentkeztünk és átköltöztünk :)))
Péntekre az is elintéződött telefonálgatásokkal, hogy azért a zömét a pénznek is visszakaptuk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.