Good morning Vietnam

A szombattól (2. nap) szombatig tartó 8 napot kicsit zanzásítva írom meg, tekintve, hogy a rengeteg intézkedés, rohangálás+ a fáradtság miatt kissé összefolyik, és leírásban sem lenne értelme nagyon részletezni. A hétvége még főleg lötyögéssel, és a vásárlandó, elintézendő dolgok összeírásával telt, illetve átállással és a klímával járó nehézségek- könnyebbségek megszokásával telt. Felfedeztünk egy új plázát, mármint főleg anyukámnak új természetesen, nekem több újdonság is akad :), ez a pláza most nyitott májusban, vincom a neve, 3 emelet mélyen a föld alatt és 3 emelet mélyen a föld felett helyezkedik el. Jó helynek mondható, jó boltok vannak benne, van egy hatalmas játszóház, ami nem gyermekmegörző nem lehet ott hagyni a gyermeket, hogy esetleg mindketten szórakozzatok és a gyermek se unja magát a vásárlás-nézelődés során, ott kell ülnia játszórész előtt. De baromi jó akadálypályája van, viszont mellette ilyen játékterem jellegű a dolog, olyan iszonyatos hangerővel visítanak a játékok, hogy fél óra után fájt a fülem, komolyan tartottam attól, hogy károsodást szenved a hallásunk...Szóval a hétvége ezzel telt, senyvedtünk a trópusokon, és az egyik légkondis plázából a másikba vonszoltuk magunkat :). Busszal közlekedtünk, minden órában van egy busz a városba, fizetős, kemény tízezer dong/ ülés (a gyermekeket az ölünkbe vesszük). Kristóf nagyon élvezi. Jobban mint a taxizást, ez is félóra az is félóra, ha nem sietünk, vagy jó a belváros célnak akkor buszozunk. Azt mindenképp tudni kell, hog az ember amint beváltja az első dollárjait Vietnámi dongba (VND) rögtön milliomosnak érezheti magát :) 1 USD=19000 VND :) szóval az, hogy elköltöttünk egymilliót egy nap, az kb10-13 ezer forint közötti összeget jelent, de mennyivel jobban hangzik :).

Hétfőn aztán a lovak közé csaptunk volna, ha nem romlik el előszőr, még szombaton az internetünk, illetve vasárnap a laptop töltője, ami nélkül sajnos már nem működik...internet híjján elég nehéz lett volna összehasonlítgatni az árakat, kinézni a boltokat. Hétfő reggel sikerült megjavíttatni a számítógépet, de az internetes fickó csak keddre jött javítani, és mivel amúgy is sok probléma van a nettel vettünk este egy mobilinternetet, sim kártyával, tök jó, mindent összedugtunk, installáltunk stb.  de nem akart indulni a net...próbáltuk így, próbáltuk úgy, aztán Apát felhívva tudtuk meg a megoldást: regisztrálni kell a sim kártyát, felhívtam a telefonszámot, ékes vietnámi nyelven mondtak is valamit, de nem tűnt rossz hírnek, de mivel továbbra sem akart indulni felhívtuk az ügyfélszolgálatot, ajhol szerencsére annyira beszéltek angolul, hogy kiderült személyesen kell regisztrálni... szóval nem volt netünk továbbra sem :)). Szerdán aztán már minen kialakult jott az internetes fickó is és a mobilinternet is regisztrálódott.

Mindeközben a többi vonalon jártuk a boltokat, bútor ügyben, szállítás ügyben, motor vétel ügyben, márvány vétel ügyben, inganyagok, öltönyanyagok, selymek....

 Mindeközben a gyerekeket szeretgették az eladók, akik ennek vagy örültek:

Vagy nem annyira :) :

öltönyök, ingek:

Szerdától aztán végülis kocsit béreltünk sofőrrel, mert egy csomó időt elvett az állandó taxiból ki, taxit fogni,  dolog, plusz a sokk cuccot a gyerekeknek legalább nem kellett állandóan ki-be pakolnunk, nagyon jó volt így kölekedni. ( A sofőr szükségességéről a saigoni közlekedésben később, most legyen elég annyi, hogy kell :) )

Mineközben megismerkedtzünk Pityukával, aki a bolt felé vezető úton lakik, és bóbitáját megemelve üdvözöl, ha meglát minket. Anyukám már régóta ismeri, ő nevezte el Pityukának, Kristóf persze rögtön megszerette :)
 

Az esti séták továbbra is meg vannak :

A boltban szem-szájnak ingere, minden kapható :) Kristófot alig lehet elhívni a halas pulttól, megnézzük az élő öreg halakat, akiket majd ha meghalnak megehetünk :) az izgő mozgó rekötözött rákokat csodálja, a sok polipot, medúzát,

Persze azért csajozunk is ezerrel :)

Erről jut eszembe, beszélgetett Apával skypen és mondta neki az apja, hogy találkozik majd a bölcsis társaival, mit üzen Kristóf? erre Kristóf közölte, hogy a Gyurinak azt, hogy legyen jó, a Lilinek (ti. a bölcsis menyasszonya, volt szájra puszi is meg minden), hogy szeresseen engem! :) hát nem igazi pasi logika??? :)))

Hazafelé pedig felfedeztük a Yale büszke intézményét Vietnámban :) :

Végül Sacikáról egy sztárfotó (Apa ilyen csúszásgátlót vettem, otthonra már nem kell :) ):

Holnap elutazunk repülővel a tengerpartra, Na Trangba, egy kis szigeten - Hon Tam - lévő 5 csillagos szállaodába, lesz homokos tengerpart, verőfényes napsütés, és sok-sok pihenés..ahogy az már 2 gyerekkel lenni szokott :)

http://www.hontamresort.com.vn/en-US/default.cco

Utána jövök :)

kiegészítés: tegnap Kristóf látott mókust :) mondta, hogy ott egy mókus, kérdeztem, hogy és milyen farka volt, hosszú vékony, vagy nagy, erre mondta, hogy hosszú..és én úgy hívom egér :))) mert arra hasonlít..szóval meg volt az első patkányélményünk is :)

pá

Megérkezés után tehát hazajöttünk, időben nagyon jól jött ki, mivel reggel szálluk le, nem volt más dolgunk mint estig ébren maradni :).Amúgy ilyenkor nyáron 5 órával van előrébb az óra itt, mint otthon (télen 6 mivel itt nincs téli-nyári számolás). Minden reggel 6 körül kel a nap, és minden este 6 körül sötétedik.

Megérkeztünk, kipakoltunk. Leszaladtunk boltba venni alapvető élelmiszereket (tej, játékok a gyerekeknek stb. :) ) Hazaértünk, ettek, majd kidőltek délutáni alvásra :). Mikor felébredtek elindultunk egy nagy sétára itt a kerületi korzón. Saigonnak ez a része egy újonnan kialakított kerület, tele apartman házakkal, kifejezetten a külföldiek egyik kedvelt lakóhelye, messze van a belvárostól, sokkal élhetőbben kiépített, széles utak, fás, parkos területek, játszóterek, és alig van forgalom....főleg a belvárosihoz képest. Zömében koreaiak, japánok, ausztrálok és európaiak laknak itt. Ez meglátsztik az itteni boltok árukínálatán is. Mondjuk amúgy is mindent kapni itt... sőt annál is többet...elképesztő az árubőség...és az, hogy milyen olcsón lehet dolgokat kifogni...na de erről később még sokat lesz szó :).

A felső térképen bejelöltem a lakóhelyünket és a "fontosabb" (értsd többször előforduló) helyszíneket.

A következő térképen a kerület elhelyezkedése látható a belvároshoz képest.

A Quan 1 az a belváros, egyszóval ez egy kertvárosi része Ho Chi Minh Citynek.

A séta során találtunk Kristófnak egy jó kis pótkerekes biciklit, kemény 3000 Ft-ért átszámolva :) nem tervezzük hazavinni, de itt jó lesz Kristófnak. Azóta is minden este sétálunk egyet, ő pedig biciklizik velünk és nagyon szereti :). Sétálgatás után beültünk egy helyre vacsorázni. Leültünk, kaptunk egy ajándék levest azután vártunk...csak vártunk..csak vártunk..aztán végre kijöttek (amúgy pizzázó volt). Rendeltünk...akkor visszajött a pincér fiú, hogy nincs almalé mégsem, akkor kértünk narancslevet...akkor kijött a pincérfiú, hogy amit az érkezésünkkor feltálaltak leves, az hiba volt ki kellene majd fizetni. Majd kicsit később kijött megint, hogy elmondja még valami nincs, de ezt nem vártuk végig, felálltunk és eljöttünk...Így végül máshol vacsiztunk. Kristóf felfedezte a gekkokat, illetve egy varangyos békát is talált az étterem mellett :)

Pár kép az estéről:

A bicajos :) :

Saci kidőlt :

Az étteremben:

 Aludni úgy alszunk, hogy anyukámmal alszik Kristóf én meg Sacival egy másik szobában egy nagy matracon. Saci baromira élvezi a helyzetet úgyveszem észre, egyrészt tetszik neki, hogy ilyen hatalmas helye van mozogni (ki is használja rendesen) másrészt, hogy velem alszik, boldogan mosolyog rám elalváskor - ha nem szopi közben alszik el.

Elaludtunk jól aludtunk, eltelt a péntek :) .